1950. nyara, Helen Walsh

West Kilbride

„A Jonas csal�d nyaral�sa Angli�ban �lomutaz�snak indult - de r�m�lomm� v�lt. Fi�k, a tizenk�t esztend�s Eric kedvenc helye amerikai otthonukban is az erd� volt, �gy a kilbride-i nyaral�suk nagy r�sz�t az erd�ben tervezte elt�lteni. Ez azonban v�gzetes hib�nak bizonyult.  A fi� bemer�szkedett lov�val, Lucky Joe-val a v�rost�l mind�ssze 500 m�terre l�v� erd�be. Az egyik vesz�lyre figyelmeztet� jelz�st figyelmen k�v�l hagyta, �s leereszkedett a d�li v�lgybe. Ekkor l�tt�k az eset el�tt utolj�ra. Szemtan�k szerint a fi� f�l �r�n bel�l v�resre karmolva, harapva rohant ki az erd�b�l, sokkos �llapotban, a lova n�lk�l. „A ruh�ja sz�t volt szaggatva, televolt bog�nccsal. A l�b�n �s a v�ll�n furcsa, keszeg�re eml�keztet� harap�s nyomok voltak, csak ann�l j�val nagyobbak, m�lyebbek. Egyfolyt�ban azt hajtogatta, hogy a lovak ut�nunk j�nnek, �n pedig megk�rdeztem, hogy milyen lovak. Erre azt felelte, hogy a sz�rnyetegek a v�lgyb�l. Ha kuty�kat eml�t, m�g nem lett volna furcsa, sok arra az elvadult farkaskutya. De lovak?” - mes�lte az esetet k�vet�en k�t h�ttel az id�s h�lgy, aki r�tal�lt. Eric Jonas m�sf�l h�tig tart�zkodott a westkilbride-i k�rh�zban, majd onnan �tsz�ll�tott�k Amerik�ba. K�t nappal k�s�bb meghalt.”

1965. tele, Edmund Towson

West Kilbride

„A szigetorsz�gban h�ress� v�lt „Tiltott-v�lgy” rengeteg helyi legenda sz�nhely��l szolg�l. Kiv�tel n�lk�l mindegyikben szerepelnek sz�nes s�r�ny� lovak, akik minden �tjukba ker�l� �l�l�nyt felfalnak, azonban a v�lgy�n k�v�l nem mer�szkednek. T�bb szemtan� is bizony�tja, hogy id�nk�nt lemer�szkedne a Halott erd�nek is nevezett helyre emberek, akik t�bb� nem t�rnek vissza. A „szerencs�sebbek”(?) sebes�l�sekkel kijutnak, de p�r napon bel�l a k�rh�zban �let�ket vesztik. Azonban tal�ltunk valakit, aki �ll�t�sa szerint j�rt a v�lgyben, tal�lkozott a fenevadakkal, de m�gis meg�szta. Ez a szem�ly nem m�s, mint Harry Manson, az egyetlen kilbride-i l�keresked�. Megk�rdezt�k, mit l�tott pontosan. „Pontosan 2 �ve t�rt�nt, decemberben. Ilyenkor m�g s�t�tebb van az erd�ben, a v�lgyben viszont mint mindig, most is k�k �rnyalatban �szott a k�rny�k. �gy d�nt�ttem, tudni akarom, mi van ott. Egy tapasztaltabb lovamat vittem le magammal, nem akartam, hogy a fiatalabb lovak megijedjenek valamit�l, �s egyed�l hagyjanak egy ilyen vesz�lyes k�rny�ken (…) Ahogy lentebb haladtam a v�lgyben, egyre t�bbsz�r hallottam magam mellett sziszeg�st, mintha valami k�gy� mellett s�t�ln�k el. Ez persze a h� miatt lehetetlen. �pp egy befagyott patakn�l �lltam meg, hogy a kanc�m pihenjen egy kicsit, amikor megl�ttam: m�nnek saccoltam, �gy 20-22 marok magas lehetett. Fekete volt a sz�re, nem t�nt t�bbnek egy �tlagos l�n�l. Azonban furcsa, s�rga mint�k tekeregtek a szeme alatt, �s nem tudom, hogy a f�nyviszonyok miatt-e, de �gy t�nt, mintha vil�g�tan�nak. A lovam nyugtalan lett, t�ncolni kezdett a nyereg alatt, alig b�rtam visszafogni. Magam m�g�l �jra sziszeg�st hallottam, �s amikor h�tran�ztem, t�lem olyan 10 m�terre egy m�sik fekete k�zel�tett fel�m, de ennek v�r�s, v�rszer� cs�kok h�z�dtak a test�n. �gy s�t�lt fel�m lassan, leszegett fejjel, mint a macska, amint �pp becserk�szi �ldozat�t. Mire visszan�ztem a m�sikra, m�r nem volt ott. Akkor d�nt�ttem �gy, hogy megsarkanty�zom az �reg Bessyt, �s amilyen gyorsan csak lehet, kinyargalok a v�lgyb�l. M�r majdnem fel�rt�nk, de Bessy nem volt el�g gyors, �s az egyik d�g a far�ba kapott. A l� felborult �s majdnem maga al� szor�tott. Szerencs�re gyorsan kapcsoltam �s el�h�ztam a revolverem. Az egyiket siker�lt lel�n�m, a m�sik viszont elh�zta a cs�kot. Egy pillanatra elgondolkoztam rajta, hogy tal�n fel k�ne vinnem a tetemet, de Bessyt eln�zve ez es�lytelennek bizonyult. Nehezen verg�dt�nk ki a v�lgyb�l, de k�zben folyamatosan hallottam magam m�g�tt a d�g�k sziszeg�s�t. Borzalmas volt, ak�r egy r�m�lom! De ha nem hiszi el, ak�r meg is mutathatom Bessy far�n a fognyomokat!” Egy szak�rt� �sszehasonl�totta az eddigi esetekn�l l�tott fognyomokat az eml�tett kanca far�n l�that� hegekkel, �s b�r a gy�gyul�s miatt nem teljesen hasonl�tanak, de a szakember egy�rtelm�en kijelentette, hogy a harap�snyomok megegyeznek. Val�ban l�teznek t�n a sz�nes sz�rnyetegek?”

1980. nyara, Amanda Fryze

West Kilbride

„�jabb rejt�lyes l�t�mad�s West Kilbride-ben. Ez�ttal egy 18 l�ny eset a lovak �ldozat�ul. Sarah Winslett bar�tj�val, Mike Dawnarral b�k�s s�t�ra indult az erd�ben. Sarah t�l k�zel mer�szkedett egy v�lgybe n�z� mered�lyhez, ami leszakadt alatta. Mike ut�na akart menni, de mikor leereszkedni k�sz�lt, v�rfagyaszt� sziszeg�st hallott, amit �les nyer�t�s k�vetett. Sarah sik�t�s�ra visszan�zett a l�nyra. H�rom l� vette k�r�l, a fi� azonban sokkos �llapotba ker�lt, mik�zben nyilatkozni pr�b�lt, �gy r�luk csak annyit tudtunk meg, hogy sz�nesek voltak. Egyik�k l�ny fel� kapott, mire az beler�gott az �llatba. P�r m�sodperc alatt a jobb sz�ls� r�vetette mag�t, �s marcangolni kezdte. Mike r�ki�ltott, mire mindh�rman feln�ztek r�. Az egyik�k megindult fel�, a fi� azonban sikeresen felh�zta mag�t a mered�ly sz�l�re. S�rtetlen�l meg�szta, de Saraht a szeme l�tt�ra cinc�lt�k darabokra a lovak. �ll�t�sa szerint a fenevadak egy darabig pr�b�lt�k el�rni �t is, majd sziszegve el�gettek. Egyetlen szemtan� se meger�s�t�se szerint se mer�szkedtek ilyen k�zel a lovak a v�lgy sz�l�hez. Tal�n ennek oka van? Mi�rt nem mernek a lovak a v�lgy�n k�v�lre mer�szkedni? West Kilbride polg�rmestere �jra felsz�l�tja a lakoss�got: Senki se menjen be az erd�be, hacsak nincs r� nyom�s oka, a v�lgybe pedig senki se mer�szkedjen le!”

1999. tavasza, Roland Stevenson

West Kilbride

„Ferraro Sanchez, spanyol term�szettud�s pr�b�l a rejt�lyes, ragadoz� lovak nyom�ra bukkanni. Sanchez m�r t�bb mint 10 �ve k�veti figyelemmel a t�rt�n�seket, �s a feljegyz�sek elemz�s�vel szeretne t�bbet megtudni a k�l�n�s lovakr�l. Ezeket teremtm�nyeket Sadill�knak, mag�t a t�mad�sokat pedig Pesadilla-jelens�gnek nevezte el. A spanyol „pesadilla” sz� r�m�lmot jelent, ez a szemtan�k �s az id�leges t�l�l�k le�r�s�ra utal, ugyanis mindenki megeml�tette a r�m�lom sz�t, ha a lovakr�l besz�lt. Sanchez valamilyen g�nmut�ci�ra gyanakszik, ami sor�n valamilyen okn�l fogva megv�ltozott a lovak viselked�se �s t�pl�lkoz�si szok�sa. Arr�l azonban m�g sejtelme sincs, milyen okn�l fogva maradnak csak a v�lgy ter�let�n. A m�sik fontos k�rd�s, amire a v�laszt keresi, a sz�nv�ltoz�stat�s. �ll�t�sa szerint ugyanis lehetetlen, hogy egy �llat a k�rnyezet�vel ilyen ellent�tes sz�neket �lts�n mag�ra. A keszegszer� fogazatot �gyszint �rtelmetlennek tal�lja. „Ha ezek a lovak t�nyleg ennyire agressz�vak, �s a nagyobb zs�km�nyokra is r�t�madnak, nem lehetnek ilyen alacsonyak. M�r pedig t�bb szemtan� le�r�sa szerint tal�ltak szarvas �s m�s, ezekn�l a lovakn�l nagyobb eml�s�k csontjait. M�rpedig a lovakhoz �rt� szemtan�k nagyj�b�l 140-150 cm magasnak �t�lt�k �ket. Ez egy nagyra n�tt p�ni magass�ga. Lehetetlen, hogy p�nilovak, keszegszer� fogakkal becserk�sszenek egy szarvast. M�g ha sokan is vannak. Lehetetlen.” Valami azonban m�gis van odalent. Tal�n azt hissz�k, sokat tudunk r�luk, de ez nem �gy van. Alig tudunk b�rmit is a Sadilla lovakr�l. Ez az�rt felveti a k�rd�st: Mik ezek pontosan?”